star-header-small-book

A Plejádok mítoszai és legendái

Mítoszok és legendák

A Plejádok, vagyis a Fiastyúk csillagképben halhatatlanná vált hét nővér évezredek óta csodálattal és ámulattal tölti el az embereket világszerte. A testvérek a föld szinte minden kultúrájának mítoszai és legendái közt felbukkannak. A hét nővérről szóló történetek szájról szájra terjedtek, de a költészet, a művészet, a zene és az építészet világát is megihlették többek között a görög, az ausztrál, a kínai, az indián, az egyiptomi, a perzsa, az indiai és a polinéz kultúrában.

 

A Plejádok az egyik első csillagkép, amely feltnik az irodalomban, a kínai évkönyvekben már Kr. e. 2350 környékén szerepelnek. Az európai írásos forrásokban először Hésziodosz Kr. e. 1000 környékén írt verseiben, illetve Homérosz Odüsszeiájában említik őket.

 

Az emberiség mindig is útmutatásért tekintett fel a Plejádok csillagképére. A hajósok a navigáció során, a földmvesek pedig a vetés és az aratás időpontjának meghatározásakor figyelték meg a csillagok helyzetét. Az új-mexikói zuni törzs „magcsillagnak” nevezte ket, és amikor a csillagkép tavasszal eltnt, eljött a vetés ideje. Más kultúrák úgy tartották, hogy k termékenyítették meg a bolygót, ők a Föld hét ősanyja.

 

A hét nővér regényfolyamban a testvérek története nagyrészt a görög mitológián alapszik, de számtalan más legenda is született róluk világszerte.

 

Görög mitológia

A Plejádok eredetileg hét nővér volt. Maia, Alküoné, Aszteropé, Kelainó, Taügeta, Élektra és Meropé. Apjuk a titán Atlasz, aki Zeusz parancsára a vállán tartja a Földet, az anyjuk pedig Pléioné, a tengerészek mitikus védelmezője.

 

Egy véletlen találkozás után Órión, a vadász üldözőbe vette a testvéreket és az anyjukat. Hogy megvédje a menekülőket Órión fáradhatatlan szerelmétől, Zeusz végül galambokká változtatta, és a magasba repítette őket. Azt is beszélik, hogy a főisten a nővérek közül háromnak gyermeket nemzett.

 

A hét nővért gyakran hozzák összefüggésbe a vízzel, legyen szó tengerekről, folyókról, esőről, záporról, hóról, jégről vagy fagyról. A görög legendák gyakran ókeaniszokként hivatkoznak rájuk. Egyes források szerint a Plejádok név a görög plein, ’hajózni’ szóból származik.

 

Maia a legidősebb nővér, aki elbűvölő szépségéről és magának való életmódjáról ismert. A történet szerint szépsége ellenére félénk, visszahúzódó nő volt, aki félreeső barlangokban élte életét. A Maia név ’anyá’-t jelent latinul, más nyelvekben pedig ’dajká’-t vagy ’nagyszerű’-t. A rómaiak a tavasz istennőjeként tekintettek rá, ezért is nevezik ötödik hónapunkat májusnak. A csillaga régen fényesebben tündökölt a többiekénél. Ám most legközelebbi testvére, Alküoné a fényesebb, ami egyesek szerint a testvérek múltbéli rivalizálást szimbolizálja.

 

Alcyone (Ally) – A görög mitológiában Alküoné, a második nővér volt a vezető. A regénysorozatban szereplő Ally alakjában többféle mitológiai alakot és az ő történetüket olvasztja eggyé az írónő. Alküoné a boldog és békés halküoni napokban, a téli napforduló környékén ő vigyázta a Földközi-tengert, hogy a víz nyugodt és biztonságos legyen a hajósok számára. Az egyik hajnali csillag fia, Kéüx, thesszáliai király és Alküoné odaadó házasságban éltek, míg egy napon be nem csapták Zeuszt és Hérát azzal, hogy az isteni párnak adták ki magukat. Zeusz dühében megvárta, amíg a szerelmesek elváltak egymástól, majd vihart bocsátott a tengerre, amely elsüllyesztette Kéüx hajóját, és a király vízbe fúlt.

 

Asterope (Star) – Aszteropé görög neve ’csillag’-ként fordítható magyarra, és általában az egyik gyengébb nővérként ábrázolják, talán azért, mert a kettő közül ez az egyik csillag, amely kevésbé fényesen világít, mint a többi. Ő volt Oinomaosz anyja, akit Arész, a háború istene nemzett. A mítosz egyes változatai szerint Oinomaosz valójában a férje, és nem a fia volt, és a férfi négy közös gyermekük születése után lett Pisa királya.

 

Celaeno (CeCe) – A kelainó szó leggyakoribb fordítása: ’dinnye’ vagy ’kreol’. Kelainó, Aszteropéhoz hasonlóan kevésbé fényesen tündököl, mint a többiek, feltehetőleg azért, mert egy villám csapott belé, legalábbis az Alexandriában élő görög matematikus Theón szerint. Mégis sok gyermeke született, köztük Lükosz (farkas) és Khimaireusz (egy oroszlán, egy sárkány és egy kecske testrészeiből) a titántól, Prométheusztól, valamint Lükosz és Nükteusz Poszeidóntól, a tenger istenétől.  

Taygete (Tiggy) – A mitológiában Taügeta, Maiához hasonlóan nagyra becsülte a függetlenségét, és egyedül élt a hegyekben. Zeusz rá is szemet vetett, és megpróbálta elcsábítani. Mielőtt azonban elérhette volna, Artemisz karjaiba menekült, aki őzsutává változtatta, hogy ne kerüljön Zeusz karmai közé. Héraklész is megpróbálta meghódítani.

 

Elektra – A harmadik legfényesebb csillagként ismert Élektra négy gyermeket szült, az egyikük Dardanosz, Trója ősi városának későbbi alapítója volt. Egyes források szerint Élektra az „elveszett nővér”, mivel Trója bukása és Dardanosz halála után nyoma veszett.

 

Merope (az elveszett nvér) – Általában Meropét tartják az elveszett Plejádnak, mivel az  ő csillagát fedezték fel utolsóként a csillagászok, és ez világít a leghalványabban – szabad szemmel nem is látható.  Egyes legendák szerint azért veszett nyoma, mert szégyenében elrejtette az arcát, miután hozzáment egy halandóhoz, Sziszüphosz királyhoz. Mások szerint azért tett így, mert a férje vétkezett, és büntetésként egy nehéz sziklát kellett felgörgetnie egy hegyre a menny szélére, ami aztán mindig újra visszagurult. Itt hasonlóságok mutatkoznak Meropé apjával, Atlasszal, aki vállán tartotta a világot.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ausztrál legendák

Az északi területen élő bennszülöttek „Yunggarmurra vízilányoknak” nevezik a hét nővért. A testvéreket a szépség és a szerelem mágiájának birtokosaiként tartják számon. Az apjukat, akit Duniának neveznek, krokodillá változtatták, megakadályozandó, hogy vérfertzést kövessen el. A bennszülöttek abban is hisznek, hogy a csillagok kristállyal bevont „kabátok”, ami megmagyarázza, hogy miért csillognak olyan fényesen.

 

 

Indiánok – A hét csillaglány

Az észak-amerikai Wyomingban emelkedik a Mateo Tipi – vagy ismertebb nevén: az Ördögtorony –, egy háromszázhatvan méter magas sziklacsúcs.

 

A legenda szerint a kiowa törzs délre vándorolt a tél elől, amikor letáboroztak egy patak mellett, ahol sok medve tanyázott. Egy napon hét fiatal lány valamivel messzebb játszott a patak mellett, amikor néhány medve üldözni kezdte ket. Az ijedt lányok egy kis sziklára ugrottak, és segítséget kértek a Nagy Szellemtől.

 

A Nagy Szellem meghallotta a lányok kiáltásait, és megnövelte a sziklát, amelynek az oldalai így szinte függőlegessé váltak. A lányok a magasba emelkedtek, a medvék pedig nem tudták többé elérni őket. A vadállatok azonban tovább kaparták a sziklát, és mély karmolásnyomokat ejtettek rajta, még magasabbra emelve azt, amíg a hét lány a csillagok közé nem emelkedett.

The Seven Sisters Mythology atlas myths

A nyugati mono indiánok úgy hitték, hogy a Plejádok olyan feleségek, akik túlságosan szerettek hagymát enni, és a dühös férjeik kidobták őket otthonról. Ám a férfiak hamar megbánták hirtelen döntésüket, amikor magányosak lettek, és keresni kezdték a feleségeiket, hiába. Az asszonyok az égig vándoroltak, és csillaggá váltak.

 

A Feketeláb Törzsszövetség albertai és montanai törzsei árva fiúknak tartották a csillagokat. Az apátlan fiúkat kiutasította a törzsük, ám barátságot kötöttek egy falka farkassal. Magányos földi életük elszomorította őket, és azt kérték a Nagy Szellemtől, hogy hadd játszanak együtt az égben. A törzset az elveszett barátaikért vonyító farkasok üvöltése minden éjszaka emlékeztette arra, milyen kegyetlenek voltak az állatok jóságához képest.

 

A hindu legenda

Indiában a Plejádokat összefoglalóan Krittikaként ismerik, akik a Hét Risinek vagy Hét Bölcsnek nevezett férfiak feleségei voltak; de számon tartják őket Murugan hadisten hat anyjaként is, aki rájuk emlékezve hat arcot növesztett.

 

A japán hat nővér

A Plejádok a japán kultúrában Szubaru néven ismertek, és általában hét csillagként hivatkoznak rájuk. Ez a szó ’egyesülés’-t, ’egység’-et jelent a japán nyelvben. Ám amikor a japán Subaru autógyártó ezt a nevet választotta, úgy döntöttek, hogy csak hat csillagot tüntetnek fel a logón, feltehetleg azért, mert a csillagok közül csak ennyi látható szabad szemmel.

 

Az armilláris gömb A nővérek és szerepük – anagrammák és utalások sisters-x164 sphere-x164 A Hét nővér az asztronómiában cluster-x164