star-header-small-book

Ibsen Peer Gynt című színművének 1876-os bemutatója

 

peer gynt logo

Henrik Ibsen híres norvég drámaíró volt, aki 1867-ben, Olaszországban írta meg öt felvonásos, allegorikus színdarabját. Egy norvég paraszti sorból származó antihős, a címadó Peer Gynt bukását és újbóli felemelkedését meséli el. A norvég Per Gynt című mese alapján írt történet hőseit Ibsen a saját családtagjairól mintázta. A dráma maga társadalmi szatíra, amelynek célja, hogy a korabeli norvég romantikus nacionalizmusnak görbe tükröt mutasson. Ibsen eredetileg verses formában írta meg a történetet, nem színpadi előadásra szánták.  

Peer Gynt image 1

Ibsen 1874-ben kérte meg a barátját, Edvard Grieget, hogy zenésítse meg a darabot. A zeneszerző megtisztelve érezte magát, amikor „egy, a norvég szellemiségtől ilyen mélyen átitatott” mű zenei adaptációjának elkészítésére kérték fel, és rögvest el is vállalta a feladatot. A munka azonban a vártnál jóval nagyobb kihívásnak bizonyult, és igencsak több időt emésztett fel az elkészítése, mint azt a zeneszerző eredetileg tervezte.

 

A zeneművet végül 1875 őszén fejezte be. A darab fényűző premierjét 1876. február 24-én rendezték meg a norvég főváros, a mai Oslo Christiana nevű színházában. A darabot hatalmas sikerként könyvelték el, bár Grieg maga nem vett részt a bemutatón. Azóta a Peer Gynt-szvit ikonikus alkotássá vált. A Reggeli hangulat és a Hegyi király barlangjában című tételei világszerte sokak fülében ismerősen csenghetnek, még ha sokan nem is tudják megnevezni őket.

 

 

Peer Gynt image 2 Peer Gynt image 3 Peer Gynt image 4

A főszerepeket a kor ismert norvég színészei vállalták: Henrik Klausen alakította Peer Gyntöt, Thora Hansson pedig Solvejget:

 

 

Végül Thora Hansson hangját nem találták megfelelőnek a szerepre, és egy ismeretlen vidéki lányt kértek fel Solvejg dalainak eléneklésére – Thora közben csak tátogott. Az eredeti énekes nevét és hátterét illetően nincsenek feljegyzések, ám a Viharnővérben ezt a karaktert Anna személyesíti meg.

Peer Gynt image 5

Grieg később új részleteket írt a darabhoz, némelyiket pedig áthangszerelte. A végleges változat 1908-ban, egy évvel Grieg halála után látott napvilágot. Huszonhárom tételből áll, a zenemű összesen másfél órás.

 

A Peer Gynt-szvit után a szerző második legnépszerűbb műve az A-moll zongoraverseny.