star-header-small-book

Armilláris gömbök

ArmillarySphere

Egy gyönyör, armilláris gömbnek nevezett tárgy rejtélyes módon jelenik meg a testvérek Genfi-tónál lév otthonának a kertjében, és kulcsszerep kap A hét nvér-sorozatban.

 

Úgy tartják, hogy a görög csillagász, Hipparkhosz i. e. 200 környékén találta fel az armilláris gömböt, hogy megfejtse, „miként mozognak a mennyek és a csillagok a föld körül”.  A szerkezet középpontjában lév labda jelképezte a Földet, és négy, egymással helyenként átfedésben lév gyr ölelte körül a bolygót.

 

Az évszázadok során, az új csillagászati felfedezések fényében az armilláris gömb kialakítása sokat változott. Az európai teleszkópos csillagvizsgálat megkezdése eltt a tizenhetedik században a csillagászok elsdlegesen az armilláris gömbök segítségével határozták meg az égitestek helyzetét.

 

A reneszánsz Európában ezek voltak az els bonyolult mechanikus eszközök. A közszereplket gyakran úgy festették meg, hogy egyik kezüket egy ilyen eszközön – a bölcsesség és a tudás szimbólumán – nyugtatták.

 

Az egyik legrégibb, még létez armilláris gömb egy kínai csillagász, Csang Heng munkája i. u. 25-bl.

 

A csillagok feltérképezése egy ilyen eszközzel komoly szaktudást kíván, de leegyszersítve a következképp zajlik: az egyik gyr a horizontot jelzi, és a földgolyó észak–déli felosztásáért felel. Egy másik gyr, a meridián merleges a horizontra. A többi gyrt a hosszúsági és szélességi körök alapján rögzítik, és a gyrk középpontján egy bizonyos szögben mutat át a nomun: egy vékony fémrúd. Ha mindent helyesen állítottunk be, és éjszaka a nomun vonala mentén felpillantunk az égre, a rúdnak pontosan a Sarkcsillagra kell mutatnia.

 

A Plejádok mítoszai és legendái A Hét nővér az asztronómiában A nővérek és szerepük – anagrammák és utalások atlas-x164 sisters-x164 cluster-x164